Internetes zaklatás - konkrét példával

Az elérhető szakirodalom és ismeretterjesztő weboldalak az internetes zaklatás esetén gyakorlatilag feltételezik, hogy azt csak gyerekek szenvedik el, gyakorlatilag az összes weboldal e témában az iskolai ismerősök által elkövetett zaklatást és a gyerekek ez elleni védelmét helyezik a középpontba.

Azonban nem csak gyerekeket ér internetes zaklatás, hanem másokat is, nem csak a bosszantás és bosszúállás lehet a cél, hanem már megjelent az anyagi haszonszerzés is a motivációk között.

Mi az az internetes zaklatás?

  • Felzaklató tartalmú (anonim) üzenetek (szöveg, kép, videó) küldése emailben, SMS-ben, chaten vagy közösségi oldalon
  • Online személyiséggel való visszaélés
  • Privát információ megszerzése és annak beleegyezés nélküli terjesztése
  • Személyes kép vagy videó szerkesztése úgy, hogy az azon szereplőt megalázó helyzetbe hozza vagy nevetségessé tegye
  • Mobiltelefonra érkező anonim hívások
  • Honlap, blog, vagy közösségi oldalon bejegyzés vagy profil létrehozása valakinek a lejáratása céljából
  • Személyes honlap, blog vagy közösségi profil feltörése és módosítása
  • Rosszindulatú pletykák terjesztése

Mivel a szakirodalom leginkább a gyerekek között történő zaklatással foglalkozik - bár ez is komoly, főleg lelki károkat tud okozni - elsőre nem tűnik olyan komolynak, mint az alábbi példánkban történt, maffiamódszerek alapján kivitelezett komplex zaklatási akció.

Példánk egy megtörtént esetet dolgoz fel, természetesen nevek nélkül.

Példánkban egy alapítvány, amelynek működése a beérkező támogatásoktól függ, anyagilag nehéz helyzetbe került, mivel a többfrontos internetes támadás következtében jelentősen lecsökkent a támogatók száma és a támogatás összege is, mivel az emberek általában nem szeretnek zűrös helyzetbe keveredni.

A zaklatás minden elérhető felületen módszeresen folyt hónapokig. Először a facebook-oldalukon érkeztek hamis vádakkal és bántó megjegyzésekkel teli üzenetek, ezt követően hamis áloldalak készültek.

A nyomozás során kiderült, hogy a valódi cél az, hogy az áldozat jelentősebb összeget fizessen a támadások beszüntetéséért, így gyakorlatilag az olasz  és amerikai maffia védelmi pénz szedésének módszerét alkalmazták, csak online módszerekkel.

Mivel az áldozatok nem voltak hajlandóak fizetni, fokozták a nyomást.

Olyan módszereket kezdtek el alkalmazni, amely módszerek önmagukban bűncselekmények, és a célba vett személyek számára jelentős idegi, időbeli és anyagi terhet is okoztak.

  • A két célba vett személy fotójával és telefonszámával napi tizes nagyságrendű szexhirdetést adtak fel különböző ingyenes hirdetési oldalakon, ennek következtében napi több száz telefonhívást kaptak, éjjel-nappal. A telefont nem tudták kikapcsolni, mivel a munkájukhoz szükséges, nyilvános telefonszámról volt szó.
  • Az egyik célépont elhunyt rokonának képeivel facebook-profilt csináltak, ahol a rokon túlvilágról küldött üzeneteiként írtak napi több tíz posztot.
  • A célba vett alapítvány levédett emblémáját felhasználva áloldalakat készítettek, ahol napi több lejárató, valótlan posztot publikáltak.
  • Több közösségi fiókjának feltörési kísérlete mellett a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó PayPal fiók feltörését is megkísérelték, napi több alkalommal, ami ha sikerrel járt volna, jelentős anyagi veszteséget is okozhatott volna a már meglévő veszteség mellett.
  • Az egyik megtámadott gyerekének elrablására is elég egyértelmű célzásokat tettek, közösségi oldalakon.
Ez a kampány gyakorlatilag napokra, hetekre blokkolta a támadás áldozatait, idejük a hirdetések töröltetésével, a támadások dokumentálásával telt a munka mellett.

Mit lehet tenni ilyen esetben?

Először is, nem szabad fizikai erőszakkal vagy hasonló támadásokkal válaszolni, mivel akkor a megtámadott is pontosan ugyanazokat a bűncselekményeket követi el, így a támadó mellett ellene is eljárás indulhat.

Másodszor, mindent le kell dokumentálni, lehetőleg hitelesen. A hiteles dokumentálás weboldalak esetén közjegyző vagy igazságügyi informatikai szakértő megbízásával végezhető el, ugyanis ha a megtámadott készíti el a mentéseket, felmerülhet az a kérdés, hogy vajon módosította-e azokat valamilyen képszerkesztővel. Ezt a kérdést nyilván az eljárás során felderített gyanúsított vagy védője fogja feltenni.

Az első néhány dokumentum birtokában feljelentést kell tenni, majd az időközben keletkezett dokumentációt folyamatosan továbbítani kell a nyomozóhatóságnak.

Jelen esetben a zaklatás mellet, amely magánvádas bűncselekmény, azaz a sértettnek magának kell feljelentést tenni, bizonyítékot gyűjteni és a bíróságon kvázi "ügyészként" képviselni a dolgot, "szerencsére" olyan cselekményeket is elkövettek, amelyek hivatalból üldözendó bűncselekmények, mint pl. védjegybitorlás (ami a legenyhébb eze közül), informatikai rendszer elleni bűncselekmények (jelszó feltörésének kísérletei), és a PayPal oldal feltörési kísérlete miatt különböző pénzügyi bűncselekmények is szóba jöhetnek.

Hogyan deríthető fel az elkövető?

Sokan azt hiszik, hogy ha egy Facebook-álprofillal csinálnak valamit, soha nem fog kiderülni, ki tette, azonban ez tévedés.

Egyrészt a különböző szolgáltatók ilyen esetekben kiadják az elkövető IP címét, és az alapján az internetszolgáltató pontosan meg fogja mondani, konkrétan ki volt az a szerződött ügyfelük, aki a dolgokat elkövette.

Persze felmerülhet mindenféle TOR böngésző vagy egyéb, az IP cím elrejtésére való szolgáltatás igéybevétele is, de ebben az esetben is gyakran felderíthető, ki volt az, aki a bűncselekményt elkövette. A részletes módszert természetesen nem fogom elmondani, mivel senki nem szeretné, ha a rosszindulatú támadók tippet kapnának a védekezéshez, legyen elég annyi, hogy az IP cím elrejtése ellenére sikerült bizonyítani a pontos személyt, aki elkövette a cselekményeket.

Egyéb védekezési módszerek

Ha lehet, ne legyen nyilvános a telefonszámunk, emailcímünk, és egyéb adatunk sem, persze ezt egy működő szervezet, vállalkozás vagy alapítvány nem teheti meg, mivel ezen adatok nyilvánossága fontos a működéshez.

Óvatosnak kell lenni a weboldallal, figyelni kell annak biztonságára, ha ugyanis a weboldalunk könnyen feltörhető, jelentős kárt okozhatnak a támadással, és ha a weboldalon személyes adatok is vannak, még egy NAIH vizsgálat is esélyes lehet.

Minden lehetséges bejelentkezés esetén törekedni kell a kétfaktoros azonosításra. Ez azt jelenti, hogy a felhasználónév és a jelszó megadása után a rendszer kér még egy külön azonosítást, ami nem a weboldalon keresztül történik, pl. ellenőrző kód SMS-ben, autentikációs programok használata (pl. Google hitelesítő), mert ennek használata esetén a támadónak nem elég a weboldalhoz hozzáférni (ami nyilvánosan elérhető lévén nem túl nagy kihívás), és kitalálni a felhasználónevet és a jelszót, hanem ezen kívül hozzá kellene jutni a telefonunkhoz is.

A kétfaktoros azonosítás során részesítsük előnyben a hitelesítő szoftvereket, mivel ezek 30 másodpercenként cserélik a kódokat. Az SMS nem annyira biztonságos, a közelmúltban jó néhány példát lehetett olvasni az SMS azonosítás megkerülésének módszereiről, bár ez komoly előkészületeket kíván, és még mindog jobb, mint a semmi.

A felhasználónév és a jelszó se legyen triviális. Ha felhasználónévnek bármely rendszer emailcímet kér, az nem a nyilvános emailcímünk legyen, hozzunk létre egy másikat erre a célra. A jelszó legyen minimum 12 karakter hosszú, és tartalmazzon kisbetűt, nagybetűt, számot és valamilyen különleges karaktert (pl. # & stb.), így a próbálozással történő feltörés szükséges ideje néhány másodpercről néhány ezer évre növelhető.

Felderítés, büntetőeljárás

Ha mód van rá, ragaszkodjunk a büntetőeljáráshoz, ugyanis ma magunkat már nem is tudjuk megvédeni, védjünk meg másokat azzal, hogy elvesszük a kedvét a zaklatónak attól, hogy ezt valakivel megismételje.

Semmiképpen ne fizessünk neki, ha pénzt követel a zaklatás befejezéséért, mivel akkor sikert ér el, ami további támadásokra motiválja, és az anyagi fedezete is meglesz ahhoz, hogy "főállásban" ezzel foglalkozzon, eszközöket szerezzen be, hozzáértőket fizessen meg a hatékonyabb támadások kivitelezése céljából.

További tippekért látogasson el a https://www.facebook.com/fuloptamasszakerto/ oldalra, rendszeresen jelennek meg tippen és tanácsok.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Skizofréniás hatóság

Kínai kioszt